← Vissza a 150 év 150 tárgy főoldalra
“A múzeum nem csupán tárgyak gyűjteménye, hanem emberek nagylelkűségének lenyomata”
A múzeum soha nem önmagában születik meg.
Létrejötte és fennmaradása mindig emberek döntéseinek, gesztusainak és bizalmának eredménye. A Jász Múzeum gyűjteményének jelentős része olyan tárgyakból áll, amelyeket egykor magánemberek bíztak az intézményre: családi örökségeket, emlékeket, személyes történetek hordozóit. Az adományozás pillanatában ezek a tárgyak túllépnek az egyéni emlékezet határain, és a közösség közös múltjának részévé válnak.
A múzeum válasza erre a bizalomra nem csupán megőrzés. Kiállítással, kutatással és értelmezéssel visszaemeli az ajándékozott tárgyakat a nyilvánosságba, és rajtuk keresztül láthatóvá teszi azokat az embereket is, akik egykor birtokolták vagy megőrizték őket. Így válik az adományozó személyes gesztusa közösségi értékké, és így kap helyet az egyéni emlékezet a közös történetben.
A múzeum és a közösség kapcsolata ezért kölcsönös: a közösség építi a múzeumot, a múzeum pedig visszaemeli, megerősíti és láthatóvá teszi a közösséget. A Jász Múzeum története így nemcsak intézménytörténet, hanem sok száz adományozó, segítő és közreműködő csendes jelenlétének története is.