← Vissza a 150 év 150 tárgy főoldalra
"A néprajz nem csupán régi tárgyak sora, hanem a mindennapok rendje: munka, ünnep, hit és játék emlékezete"
A Jász Múzeum néprajzi gyűjteménye
A Jász Múzeum gyűjteményei közül a néprajzi a leggazdagabb és a legtekintélyesebb. A 151 éve folyamatosan gyarapodó anyag egy része az állandó kiállításban látható, másik része a látványraktárban és a raktárakban őrződik. Kiemelkedő darabjai közé tartozik a méhlakás-gyűjtemény (1770, Jászapáti: fából kialakított méhköpü; szalma- és gyékénykasok), Nagypál Miklós míves pásztortárgyai, egy 18. század eleji kézimalom (lélekszárító/jajmalom), valamint az 1875-ös középorsós szőlőprés („sutú”).
A gyűjtemény nagy hányadát az egykori vízi élet, az állattartás, a földművelés, a gabonafeldolgozás és a paraszti háztartás eszközei adják; ide tartoznak a kenderfeldolgozás faragott guzsalyai, a fonott termény- és tojástartók, valamint a változatos kerámiaanyag. A vallásos néprajzi anyagban hitbuzgalmi nyomtatványok, társulati szobrok (Szent Flórián, Szent Vendel), paraszt madonnák és pieták, továbbá a görög kereskedőkhöz köthető szentföldi ikon és triptichon emelhető ki. Jelentős a játékgyűjtemény (1910-es évektől; bővülés: 1988, 2019), a viselet- és textilanyag (női és férfi darabok, hímzett házi textíliák, kortárs jászsági hímzések), valamint a tárolóbútorok (tulipános ládák, sublótok, fennállók, sifonyok). A bútorgyűjtemény ékköve a Jankó János által gyűjtött, 19. századi jászapáti festett szobabútor (1896). Számottevő továbbá a szűcsök, csizmadiák és kovácsok eszközanyaga, illetve a tanyasi iskolák megszűnésével bekerült iskolatörténeti dokumentum- és tárgyanyag.
