← Vissza a 150 év 150 tárgy / Néprajz aloldalra
A Jász Múzeum tárgyi anyagának gyarapításában múzeumvezetőink közül többen is (Erdész Sándor, Tóth János, Bathó Edit) nagy hangsúlyt fektettek a jász viselet és a hímzett textíliák gyűjtésére. Így gyűjteményünkben szép számmal találhatók női és férfi viseleti darabok (pruszlikok, főkötők, vállkendők, kecelék, mente, női öltönyök, ujjas lajbi, dolmány), bőrruhák (ködmönök, subák) hímzett ágyneműhuzatok, fehérneműk (pendelyek, ágykabátok, babaholmik), és jász szűcsmintákkal hímzett textíliák.
A ruhaneműk tárolására szolgáló ácsolt és festett ládák, sublótok, faragott fennállók is gyűjteményünk kiemelt darabjai. Ezek közül egy 1851-es datálású festett ládát mutatunk be, benne néhány szép viseleti és egyéb textíliával. A bábun egy Jászárokszálláson gyűjtött női rókaprémes mentét láthatnak.
A jászsági ünnepi viselet egyik legimpozánsabb darabja a rókaprémes asszonyi mente volt, amit kétféle módon viseltek: teljes vállra terítve, ún. pelikán módra, illetve félvállra borítva, ún. panyókára vetve. Az asszonyi mentéket általában egyszínű posztóból vagy bársonyból készítették, főként sötétkék és meggyszínben, de a korabeli források veres, zöld, gránát, és fekete színűeket is említenek. E viseleti darabnak előkelő megjelenést kölcsönzött a rajta lévő gazdag zsinórdíszítés, a gombozat és a prémezés. A legdrágább mentéket rókatorokkal vagy rókamállal prémezték. A mente, mint a női öltözet egyik legdrágább darabja generációról, generációra öröklődött. A korabeli források szerint viselete a Jászságban a 18-19. században általános volt.
