← Vissza a 150 év 150 tárgy / Néprajz aloldalra
Múzeumunk jelentős számú kerámia gyűjteménnyel rendelkezik, noha a Jászságban található agyag nem volt olyan jó minőségű, hogy önálló fazekasközpont jöhetett volna létre. A források 1827-ben Jászberényből említik az első fazekasmestert. A 19. század végén, illetve az 1920-as években Mezőtúrról költöztek fazekasok a Jászságba (Panyik Ferenc, Bútor Gábor, Bíró István, Cs. Kiss Lajos, Kelemen Jenő). Az 1880-as években Mezőtúrról Jászladányba költöző Panyik Ferencnek, már a nagyapja is fazekas volt, mint ahogy a két fia is. Így négy generációs fazekascsaládként működtek a Jászságban.
A jászsági mesterek termékei között megtaláljuk a használati edényeket: korsókat, kantákat, tálakat, tányérokat, köcsögöket, tejesfazekakat, fekete csiszolt edényeket, kuglófsütőket, csíkszedőket, és a díszedényeket is. Kedvelt motívumaik voltak a különböző virágok: tulipánok, margaréták, gyöngyvirágok, rózsabimbók, akácvirág és a különböző formájú levelek.
A jászsági településekre költözött fazekasok termékein kívül a 20. század elejétől kb. az 1940-es évekig, pl. Jászberénybe helyi kereskedők (Hudra János, Farkas Elek) elsősorban Mezőtúrról szállítottak fazekasárút. A tűzálló edényeket a Gömör megyéből érkező tótok árulták a Fazekas utcában. A két területen kívül szállítottak cserépedényeket Hatvanból, Gyöngyösről, Tószegről, Jászladányból Jászberénybe. Gyöngyösről pl. nagy 20-25 literes tejestálakat hoztak a kereskedők. Ezek nagyon kelendők voltak Jászberényben. Néhány vásárló 50 darabot is megvett egyszerre.
A kiállított fazekastermékek nagy része a fentebb említett mesterek munkái.
